Tévhitek az autizmusról
Gyakori kérdések és válaszok
Az autizmusról még ma is sok félreértés él a köztudatban. Ezek a tévhitek általában nem rosszindulatból születnek, hanem abból, hogy keveset beszélünk arról, hogyan érzékelik a világot az autista emberek.
Pedig az autizmus nem egyetlen viselkedésforma, és nem is egyetlen történet. Az autista emberek ugyanolyan sokfélék, mint bármely más embercsoport.
Az alábbi kérdések segítenek tisztábban látni.
Az autisták nem néznek a szemünkbe?
Az autisták nem szeretik az érintést?
Az autisták nem éreznek érzelmeket?
Az autisták rugalmatlanok és nem bírják a változást?
Az autisták egy másik világban élnek?
Az autistáknak nincs humorérzékük?
Az autisták nem akarnak barátkozni?
Az autizmus betegség?
Miért van egyre több autista?
Az autisták nem néznek a szemünkbe?
Nem minden autista ember kerüli a szemkontaktust.
Sokak számára azonban a szemkontaktus túl sok ingerrel jár egyszerre. Figyelni kell a másik arcára, hangjára, szavaira, mimikájára, miközben a környezet zajai is jelen vannak.
Ezért előfordulhat, hogy egy autista ember könnyebben tud figyelni a beszélgetésre, ha közben nem néz közvetlenül a másik szemébe. Ettől még ugyanúgy jelen van a helyzetben és ugyanúgy figyel.
Az autisták nem szeretik az érintést?
Sok autista ember számára nem maga az érintés a nehéz, hanem a váratlan érintés.
Egy hirtelen ölelés vagy egy előre nem jelzett testi kontaktus könnyen túlingerlést okozhat. Ez szorongást vagy elutasító reakciót válthat ki.
Ugyanakkor sok autista ember szereti az ölelést vagy a simogatást — ha az kiszámítható és biztonságos helyzetben történik.
Az autisták nem éreznek érzelmeket?
Ez egy különösen fájdalmas tévhit.
Az autista emberek nagyon is éreznek, gyakran kifejezetten intenzíven. A nehézség inkább abban van, hogy az érzelmek felismerése, megnevezése és kifejezése számukra bonyolultabb lehet.
Sok autista ember azért fordul befelé egy-egy helyzetben, mert túl sok inger és túl sok érzelem éri egyszerre.
Az érzelmek tehát nem hiányoznak — csak másképp jelennek meg.
Az autisták rugalmatlanok és nem bírják a változást?
Sok autista ember számára a kiszámíthatóság ad biztonságot.
Ha egy helyzet előre látható, ha tudja, mi fog történni, sokkal könnyebb alkalmazkodni. A probléma inkább a váratlan változásokkal van.
A rutinokhoz való ragaszkodás gyakran nem makacsság, hanem egy mód arra, hogy kezelni tudják a bizonytalan vagy túl gyorsan változó helyzeteket.
Az autisták egy másik világban élnek?
Nem. Ugyanabban a világban élnek, mint mi.
A különbség inkább abban van, hogy másképp érzékelik és értelmezik a környezetüket. Ami másoknak természetes és ösztönös, az számukra lehet zavaros, túl intenzív vagy nehezen kiszámítható.
Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek jelen a világban — csak más szemszögből tapasztalják meg.
Az autistáknak nincs humorérzékük?
Sok autista embernek igenis van humorérzéke.
Előfordulhat, hogy a szóvicceket vagy az iróniát nehezebb értelmezni, különösen ha valaki szó szerint értelmezi a nyelvet. Ugyanakkor sok autista ember nagyon kreatív az asszociációkban, és kifejezetten szereti a tiszta, bántásmentes humort.
A humor itt is jelen van — csak néha más formában.
Az autisták nem akarnak barátkozni?
Sok autista ember ugyanúgy vágyik barátokra és kapcsolatokra, mint bárki más.
A nehézség inkább abban van, hogy a társas helyzetek íratlan szabályai számukra kevésbé egyértelműek. A mimika, a testbeszéd, a hangsúly vagy a burkolt szándék értelmezése sokkal több tudatos energiát igényelhet.
Ezért a társas helyzetek néha fárasztóbbak vagy bizonytalanabbak számukra — de a kapcsolódás iránti igény ugyanúgy jelen van.
Az autizmus betegség?
Az autizmus nem betegség, hanem eltérő idegrendszeri működés.
Ez egy életen át fennálló állapot, amely hatással lehet a kommunikációra, a társas kapcsolatokra és a környezet érzékelésére.
A cél ezért nem az autizmus megszüntetése, hanem az, hogy az autista emberek megkapják azt a támogatást, amely segíti őket a mindennapi életben.
Miért van egyre több autista?
Erre a kérdésre jelenleg nincs egyetlen biztos válasz.
Valószínű, hogy ma nem feltétlenül több az autista ember, hanem többen kapnak diagnózist, mint korábban. A diagnosztikai módszerek fejlődtek, és ma már több gyermek és felnőtt jut el szakemberhez.
A kutatások továbbra is vizsgálják az autizmus kialakulásának okait.
Egy fontos gondolat a végére
Az autizmus nem egyetlen történet.
Az autista emberek gyerekek, fiatalok, barátok, testvérek, kollégák — ugyanúgy részei a társadalomnak, mint bárki más.
Minél többet tudunk az autizmusról, annál könnyebben tudunk olyan környezetet teremteni, ahol mindenki megtalálhatja a helyét.